A módszerről
A Peter Fonagy –Anthony Bateman megalkotta mentalizáció-alapú terápia (MBT) fő célkitűzése, hogy a páciensekben felkeltsük és fenntartsuk az érdeklődést önmaguk és mások mentális állapotai iránt, saját szempontjaiktól eltérő nézőpontokra való fogékonyságukat növeljük. Ez egyben fejleszti érzelemszabályozási képességüket. A terápiát az 1990-es években érzelmileg labilis személyiségzavar kezelésére hozták létre, és jelentős hatékonysági mutatókkal rendelkezik a területen. A mentalizációs szemlélet egyre átfogóbb megértése és kutatása vezetett más klinikai állapotokban (például antiszociális személyiségzavarok, pszichózisok prodromális szakaszában) való alkalmazásához. Kidolgozták a módszer családterápiás, serdülőkori, gyermekkori sajátosságait. A szemlélet mentálhigiénés közösségi aktivitásokban (például: Schools in Mind) is terjed.
Története
A terápiát az 1990-es években érzelmileg labilis személyiségzavar kezelésére hozták létre, jelentős hatékonysági mutatókkal rendelkezik a területen.
A mentalizációs szemlélet egyre átfogóbb megértése és kutatása vezetett más klinikai állapotokban (például antiszociális személyiségzavarok, pszichózisok prodromális szakaszában) való alkalmazásához.
Kidolgozták a módszer családterápiás, serdülőkori, gyermekkori sajátosságait. A szemlélet mentálhigiénés közösségi aktivitásokban (például: Schools in Mind) is terjed.
Állásfoglalásunk
A Pszichoterápiás Tanács által Magyarországon elismert eljárások közé az MBT jelenleg nem sorolható be, így nem minősül pszichoterápiás módszernek.
Elkötelezett szakemberekként azonban fontosnak tartjuk az önismeretet, folyamatos szupervíziót, továbbképződést, a pszichoterápiás szakmával való kapcsolattartást.
A 2015-ben elfogadott pszichoterápiás etikai kódexet tartjuk mérvadónak magunkra nézve.
Szakegyesületi etikai kódexünk jelenleg még nincs, kiemelten fontos azonban tagjaink körében a videófelvételekkel végzett munka jogi szabályozásának ismerete és betartására kötelezettséget vállalunk klienseink és saját érdekünkben.